Igehirdetés: Eger, 2020. augusztus 16.

Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnap (Jeruzsálem pusztulásának emléknapja)

 

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem harmadéves, lelkész-szakos hallgatójaként augusztus 16-án (Szentháromság ünnepe utáni 10.vasárnapon - Jeruzsálem pusztulásának emléknapján) de 10-kor Egerben tartok igehirdetést a Zsid 11,1-12 alapige alapján. Az igehirdetés szövege itt lesz majd olvasható.

 

Áldott, békés és biztonságos nyarat kívánok minden Olvasómnak!

A blog következő írása szeptember 11-én fog megjelenni

 

 

  

 

Áldott, békés és biztonságos nyarat kívánok minden Olvasómnak!

A blog nyári szünete után a következő írás szeptember 11-én fog megjelenni.

 

Fő témakörök: 

Mit tegyünk a járvány után? Mit ne tegyünk a járvány után?

Évadzáró gondolatok a megújulás kegyelméről

1. Mit ne tegyünk a járvány után? Mi az, amit el kellene kerülni ezen a nyáron? Elsőként a hurráoptimizmust. Ahogyan az ókori bölcsek tanították, el kell kerülnünk azonban a másik szélsőséget is, a rettegést. Egy olyan bonyolult rendszert (hálózatot) sikerült a világméretű kapcsolatrendszerünkkel kiépítenünk, amelyet már nem látunk át. A gépeink sem látják át. Nem is fogják. Mert a rendszer bonyolultsága gyorsabban nő, mint a rendszert átlátni képes részeknek a bonyolultsága. Meg kell tehát békülnünk a tartós bizonytalansággal. Nincs kipárnázott, veszélymentes élet. Eddig sem volt soha – de sikerült néhány évtizedig abban az illúzióban ringatnunk magunkat, hogy van. Ennek vége lett. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Mit tegyünk a járvány után? Mi a járvány egyik legfontosabb tanulsága? Az eddigiek egyik fontos tanulsága az, hogy el kell kerülni a szélsőségeket. Nem lehet felpörögni, de nem lehet bezárkózni sem. Mi lehetett Dél-Kelet-Európa előnye a járványban? Igen fontos rész-ok lehetett az a történelmi léptékben „friss” helyi tapasztalat, hogy kell tudni változtatni az életünkön – nagyot. (A rendszerváltás, illetve a 2008-as válság rászoktatott erre minket, illetve a görögöket.) Mire tanított meg minket ez a járvány? Leginkább a viselkedésbeli rugalmasságra. Arra, hogy edzeni kell magunkat a változásra, azaz arra, hogy a helyzetnek megfelelően „bekapcsoljuk”, avagy „kikapcsoljuk” (illetve: átkapcsoljuk) az életünket. Nagyon nagy szükség lesz még erre a tudásra a XXI. század eljövendő évtizedeinek várható, nagy felfordulásaiban. Az a közösség, amelyik jobban begyakorolja a viselkedés-váltás képességét most, az enyhe főpróba idején, túlélőbb lesz majd később, ha az igazi gondok (éghajlatváltozás, vízhiány, élelemhiány, stb.) beütnek. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az igazi megoldás? A megújulás kegyelme. Amikor a hálózatok összekapcsoltsága meghalad egy bizonyos sűrűséget, akkor a váratlan szituációk sorozatával járó instabilitás időszaka kezdődik el. Ebbe ért bele a világ az elmúlt évtizedekben. Az egyszerű választ a stabilizációra meghoztuk az elmúlt hónapokban. Szétkapcsoltuk a világot, és ezzel visszaindultunk a stabil szakasz felé. Azonban a világ hamarosan visszakapcsol, és kezdődik majd minden újra – csak éppen máshogy. Az igazi választ azonban NEM kívül, hanem BELÜL kell keresni. Az igazi választ kereső ember megnyílik, kitárulkozik, és teret enged magában Isten jelenlétének. EZ repíti őt bele abba az életbe, amely a SAJÁT MAGA teljességében lesz az igazi válasz – bármilyen külső változás közepette. Csak ez a benső megújulás hoz igazi ellenálló-képességet és túlélést – bárhol és bárhogyan. Térjünk meg! Más út nincs. Ezt a megújulást kívánom minden kedves Olvasónak a nyár folyamán. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Életem első istentiszteleti szolgálata

2020. június 21, vasárnap, Budapest-Angyalföld

 

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem másodéves, lelkész-szakos hallgatójaként életem első istentiszteleti szolgálatát június 21-én  (Szentháromság ünnepe utáni második vasárnapon) a Budapest-Angyalföldi evangélikus gyülekezetben (Budapest, Kassák Lajos u. 22.) tartottam meg az Ez 33,30-33 alapige alapján. Az igehirdetés hangfelvétele itt érhető el. Az igehirdetés szövegét innen lehet letölteni.

 

A kiegyensúlyozottságról

Gondolatok az élet lassú visszarázódásának az elején

1. A kiegyensúlyozottság szokványos értelmezései. Az egyensúly megtalálása és megtartása valahol úgy él bennünk, mint a változatlanság elérése. Úgy gondolkodunk az egyensúlyról, hogy aki egyensúlyban van, az nem mozdul sehova, hanem lebeg. Sokszor azonban elfelejtjük azt, hogy a lebegés csak látszólag mozdulatlanság. A lebegés a valóságban minden irányba való finom mozgások egyensúlya. Minden egyensúly dinamikus. Még a lelki nyugalom egyensúlya is – csak az máshogy (erről majd az írás végén lesz szó). (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A kiegyensúlyozottság, mint a bölcsesség egyik fontos eleme: ma, az élet lassú visszarázódásának idején. Különösen fontos az új egyensúly megtalálása akkor, amikor a helyzet éppen alapvetően megváltozik. „Könnyű” volt a korona vírus járvány elején rátalálni egy új útra, amikor szerencsétlenül járt országok korábbi sorsa, és ebből fakadó rendeletek szabályozták a kötelező viselkedést. Mennyivel nehezebb dolgunk van most, amikor „vissza kell állni a régi kerékvágásba”. Tényleg a régibe? Hát az nagy baj lenne… Akkor nem tanultunk volna semmit… Visszaállni? Biztos, hogy mindenkinek egyforma sebességgel kell? Az időseknek és betegeknek is? Nem kellene visszafogni magunkat még akkor is, amikor már megint „mindent szabad”? A kiegyensúlyozottság az ókori bölcsesség egyik alap-kategóriája volt. Az arany középút egyensúlya a szélsőségektől való tartózkodás. Itt a szélsőséget nemcsak abszolút értelemben kell érteni. Szélsőség lehet az is, ahova a tömeg éppen megy. A bölcs nem sodródik a nyájjal. Kiemeli a nyájból a fejét, szétnéz, és megindul másfele – ha kell. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Az igazi egyensúly. Hogyan éri el a lélek az egyensúlyát? A lélek egyensúlya nem onnan jön, hogy megtanulja, és betartja a játékszabályokat. A lélek egyensúlya egy másik dimenzióban van. Ha hagyjuk azt, hogy Jézus megérintsen bennünket, és ha megérezzük ezzel Isten Teljességét, akkor a lelkünk kirepül egy olyan dimenzióba, amelyben az örök élet nyugalma van. És, mintegy gyönyörűséges ráadásként, a lélek Isten közelségében felfrissül, és újra töltődik. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Oldalak

Feliratkozás  csatornájára