Mikor szoktuk, mi magyarok dicsérni az Istent? „Rabok legyünk vagy szabadok?” Miért van Isten kezében ez a döntés, és nem a miénkben? Kitől szokott megszabadítani Isten minket a leginkább? Miért sóvárog a lelkünk az Úr udvarai iránt? Hol van az Úr udvara? Miért vagyunk mi saját magunk az összes hangszer, ami dicséri az Urat? Miért nem utal Isten szeretethiányosságára az, hogy Ő maga teremti meg bennünk a saját dicséretét? Mi történik velünk, ha dicsérjük Istent? Mi mindennel lehet dicsérni Istent? Hogy jön ide a dohányzás? Mi történik velünk, ha az istendicséret állandósul bennünk? Erről fog szólni a böjti idő 4. öröm (Laetare) vasárnapján március 15.-én este 6-tól tartott istentiszteletünkön a 150. zsoltár és az igehirdetés. Az istentiszteleten Gerhát Domonkos Bach "Aus Tiefer Not" (BWV 687) és "Jesu meine Freude" (BWV 1105) zongora-átiratait adta elő. A zeneszámokat és az igehirdetést itt lehet meghallgatni, az igehirdetés szövegét innen lehet letölteni. A következő istentiszteletünk a böjti idő ötödik, Judica vasárnapján, március 22.-én lesz megrendítően szép, böjti liturgiával. Szeretettel várunk minden felsőoktatásban tanulót, vagy oktatót vagy oda készülő középiskolást a MEÖT székházban!